Ha én rózsa volnék

  Bródy János - Ha én rózsa volnék 

Ha én rózsa volnék, nem csak egyszer nyílnék

Minden évben négyszer virágba borulnék.

Nyílnék a fiúnak, nyílnék én a lánynak.

Az igaz szerelemnek és az elmúlásnak. 

Ha én kapu volnék, mindig nyitva állnék,

Akárhonnan jönne, bárkit beengednék.

Nem kérdezném tőle: Hát téged ki küldött?

Akkor lennék boldog, ha mindenki eljött. 

Ha én ablak volnék, akkora nagy lennék

Hogy az egész világ láthatóvá váljék.

Megértő szemekkel átnéznének rajtam,

Akkor lennék boldog, ha mindent megmutattam.

Ha én utca volnék mindig tiszta lennék,

Minden áldott este fényben megfürödnék.

És ha engem lánckerék taposna

Alattam a Föld is sírva beomolna. 

Ha én zászló volnék, sohasem lobognék,

Mindenféle szélnek haragosa volnék

Akkor lennék boldog, ha kifeszítenének,

S nem lennék játéka mindenféle szélnek.