Bródy János - Ha én
rózsa volnék
Ha én rózsa volnék, nem
csak egyszer nyílnék
Minden évben négyszer
virágba borulnék.
Az igaz szerelemnek és az
elmúlásnak.
Ha én kapu volnék, mindig
nyitva állnék,
Akárhonnan jönne, bárkit
beengednék.
Nem kérdezném tőle: Hát
téged ki küldött?
Akkor lennék boldog, ha
mindenki eljött.
Ha én ablak volnék, akkora
nagy lennék
Hogy az egész világ
láthatóvá váljék.
Megértő szemekkel
átnéznének rajtam,
Akkor lennék boldog, ha
mindent megmutattam.
Ha én utca volnék mindig
tiszta lennék,
Minden áldott este fényben
megfürödnék.
És ha engem lánckerék
taposna
Alattam a Föld is sírva
beomolna.
Ha én zászló volnék,
sohasem lobognék,
Mindenféle szélnek haragosa
volnék
Akkor lennék boldog, ha
kifeszítenének,
S nem lennék játéka
mindenféle szélnek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése